2012. november 1., csütörtök

Mit fúj a szél? Babaságok 2. rész

A következő ajándék amit készítettem az egy magasságmérő volt a párom keresztfiának, Marcikának az 1 éves születésnapjára.
Marcika magasságmérője igazán szórakoztató és fárasztó feladat volt egyben, hosszadalmas de annál izgalmasabb. Menet közben akadtak kihívások, de nagyon szerencsés vagyok mert párom macgyver-i képességei mindig kihúznak a bajból. Az ő segítsége nélkül biztosan nem sikerült volna ilyen szuperül.
Mivel eddig még nem sok magasságmérővel találkoztam ezért utána kellett néznem, hogy mégis milyen séma szerint szokták ezt kialakítani. Viszonylag elég sok típusú magasságmérőt találtam a neten, van textilből, papírból és matricából is, amire aztán rengeteg dolog kerülhet mint például mesefigura, virág, vagy valamilyen állat és stb..
Hamar meg is született egy kép a fejembe, hogy milyennek szeretném látni, ez persze mint mindig menet közben sokat változott de azt hiszem csakis jó irányba.
Először arra gondoltam, hogy textilre fogom megvalósítani, amit felakaszthatnak a falra és ha éppen nincs szükség rá akkor csak összehajtják és elrakják. De menet közben rájöttünk, hogy valami masszívabb szerkezetre kellene ráépíteni a kitalált témát, ami pedig egy vékonyabb 150 cm-es fa lap lett. A falapra pedig azt találtam ki, hogy egy fa fog kerülni ami jól jelképezi majd a növekedést. Úgy érzem a fatörzs választása volt a lehető legjobb ötlet, mert nagyon sok lehetőséget adott arra, hogy szépen kiépítsünk mellé egy kis erdei életet. Dilemma volt az elején, hogy lombos fa legyen az alap vagy csak egy fatörzs. A fatörzs mellett döntöttünk, mert így több hely maradt a magasságmérőn és jobban tudtuk bővíteni az állatvilágot.
Az fa körüli életet apránként építettem fel, nagyjából minden napra jutott egy állat vagy növény. Ezeket a figurákat filc anyagból vágtam ki és ragasztottam össze. Egy kisebb mesevilágot szerettem volna kialakítani a fa körül, ezért igyekeztem  minél több állatkát és növényt kitalálni és elhelyezni oda. Próbáltam megőrizni az állatok eredeti kinézetét és méretét ami persze nem minden esetben sikerült. Mikor minden szép lassan a helyére került a mi kis erdei világunkban elkezdtük felrögzíteni a dolgokat a falapra. Egy világoskék textillel bevontuk a lapot, amire elsőnek a fatörzset ragasztottuk majd ezt követte szép sorban a többi figura.
A végén pedig a szélére egy papírszalagot ragasztottunk amin bejelöltük a méreteket. Erre a szalagra lehet a későbbiekben bejelölni és feljegyezni a növekedést.
Ami tanulság volt számomra, hogy ha esetleg még egyszer belefognék egy ilyenbe akkor biztosan nem ragasztani fogom a táblára a figurákat hanem varrani. Mikor Marcika megkapta az ajándékot annyira belelelkesedett tőle, hogy lekapta a rókát a tábláról, amit biztosan csak azért csinált mert észrevette, hogy a nyuszit figyeli :). Elég erős ragasztót használtam de a jövőben azt hiszem biztosabb lesz ha odavarrom :).





1 megjegyzés:

  1. Andi nagyon nagy gratuláció! :-) Eszméletlen ügyes vagy! Biztosan örült a picur neki!
    Öröm olvasni a blogodat! Csak így tovább!

    VálaszTörlés